2010. október 27., szerda

Glenn C. Loury: Drog, Faj, Börtön

Glenn C. Loury a Brown Egyetem professzora volt az első afro személy, aki tanári állást kapott a Harvard Egyetemen. A fenti börtönrajz az ő egyik előadásából való, amelyben az amerikai masszív bebörtönzési hullámot vizsgálja. Az előadás elérhető a YouTube-on is, és döbbenetes adalékokkal szolgál az igazságszolgáltatás faji alapon való szerveződéséről.
Említi például, hogy egy olyan afroamerikai fiatal, aki kimaradt az alapképzésből, 2009-ben, 69%-os eséllyel került börtönbe. A fehér fiatalok esetében teljesen más ez az arány, de feketéknél sem volt ugyanez 1979-ben, akkor csak 14,7 % volt. A mutató neve egyébként cumulative lifetime risk of incarceration, amit talán úgy lehetne lefordítani, hogy élethossziglani szabadságvesztési kockázat. Érdemes lenne ilyen számításokat a magyar roma fiatalok körében is végezni.
Loury olyan afroamerikai slumokat és gettókat ír le, ahol szinte nincs olyan személy, akinek valakije ne lenne börtönben. Az okot a kábítószer-problémában és a szervezett gengekben látja. A gengidentitás azért alakul ki, mert a fiatalok a börtön valóságával szembesülnek már 14 koruktól kezdve. A börtönben ugyanis van szex, és az nem minden esetben kölcsönös beleegyezésen alapszik. A börtönszex leggyakoribb áldozatai a fiatalkorúak, és az elkövetők is ők. Ezt a jelenséget szokás betörésnek, beütésnek vagy beavatásnak hívni.A fiatalok a börtönben kénytelenek megtanulni, hogy a testi épségükért keményen kell harcolni, és megerősödnek. Az átlag 2-3 éves ítélet után ilyen mentalitással kerülnek megint az utcára. A börtön elősegíti a bűnözést, ugyanakkor a börtönök szigorítása értékes politikai kártyalap.
Érdekes módon azonban nem csak a börtönök felelősek a magas fogvatartotti rátáért az USÁ-ban (ott kb. 700 fő van börtönben százezer főből, nálunk "mindössze" kb. 170), hanem a szigorú drogügyi büntetőpolitika is. Loury szerint mindenki megszegi a drogokkal kapcsolatos rendelkezéseket, de nem mindenki kerül börtönbe. A rendőrség dönt.  Szociológus kutatók Seattle-ben rendőrautókba ültek, és azt vizsgálták, hogy hogyan történik a drogos fiatalok letartóztatása. Arra az eredményre jutottak, hogy a rendőrök a fekete fiatalokat előállították, míg a fehérekhez hozzá sem szóltak, ha be voltak drogozva.
Európában remélhetőleg nem ez fog bekövetkezni, bízni kell azokban a nemzetközi egyezményekben, biztosítékokban és szervekben, amelyek alapján létrejött a posztmodern Európa. Vigyázó szemeinket azonban mégiscsak Amerikára kell vetnünk: ami ott történik, az itt is meg fog történni. Ilyen például a három dobás elv.

5 megjegyzés:

  1. "A börtön elősegíti a bűnözést, ugyanakkor a börtönök szigorítása értékes politikai kártyalap." - most is éppen ez a kártyalapot játszák ki, miközben a probléma gyökerei csak súlyosbodnak. Én a fiatalkorúak szabálysértés miatti bebörtönzésén vagyok felháborodva, hogy tud ilyen bárkinek is eszébe jutni?! "A jó szociálpolitika a legjobb kriminálpolitika" - mondta Franz von Liszt másfél évszázada...

    VálaszTörlés
  2. Gergő, imádom a blogodat! :)

    Igen, én is erre utaltam (bár nem konkrétan), amikor Xyz-vel vitáztunk a blogomban.

    Ami engem illet, elég pesszimista vagyok. Nem hiszem, hogy a CPT vagy más nemzetközi egyezmények, szervezetek képesek lennének elejét venni az előítéletes ítélkezésnek. (Bár a CPT pont nem ezzel foglalkozik.)

    VálaszTörlés
  3. Az alapképzésből kimaradt fehér fiatalokra mi a vonatkozó adat?

    VálaszTörlés
  4. Gergely, szerintem kicsit félreérted a statisztikát.

    Az első ábra azt mutatja, hogy ha a mai bebörtönzési százalék marad, akkor a ma születő férfiaknál hány százalék az esély arra, hogy valamikor életük során börtönbe kerülnek.
    Ez a feketéknél 28,5 %
    a hispánoknál / latinoknál 16%
    a fehéreknél 4,4%

    Minden százalék csökken az életkor előrehaladtával, azaz egy ma 40 éves feketének már csak 3,6 % esélye van, hogy ha eddig nem volt börtönben, akkor a hátralévő élete során valamikor bekerül.

    Ez a 28,5% is baromi magas, mert az jelenti, hogy kb. minden 3. fekete férfi bekerül élete során legalább egyszer.

    Ugyanakkor arról nem ír a cikk, hogy a feketék hány százaléka morzsolódik le az iskolából. Ha hihetünk ennek a cikknek, akkor kb. a fele:
    http://blackamericans.com/blogs/news/archive/2010/08/17/grim-graduation-rates-for-black-males-highlight-racial-gap.aspx

    Én az általad említett 69 %-ot nem találtam meg a szövegben, de ha feltételezem, hogy pontos a szám, akkor nekem az jön ki, hogy annak, aki befejezi az iskolát gyakorlatilag ugyanannyi esélye van börtönbe kerülni, mint egy fehérnek.

    VálaszTörlés
  5. Kedves Ha!

    Jogos. Köszönöm a megjegyzést, rossz linket raktam be. Teljesen igazad van.
    Az idézett szám (69%) nem a szövegben van, hanem Loury YouTube-os előadásának talán a második részében. A link másra mutat.
    Loury más adatokkal dolgozott, a kumulatív szó erre rávilágít.
    Bocsánat, hogy félreérthetően fogalmaztam. A belinkelt cikket különben a kormányzat készítette.

    VálaszTörlés