A fogvatartott, akiről írok, - nevezzük **-nak - egy másik előzetes házból került a mi Bv. intézetünkbe. Végzettsége szerint kereskedelmi üzletvezető. A bűncselekmény, amivel gyanúsítják, lopás, kábítószerrel való visszaélés, állampolgársága *****. Nőtlen, családja nincsen.
Az anyagát megismerve és beszélgetve vele a következőket gondolom erről a fogvatartottról, és a börtön lehetőségeiről a hozzá hasonló esetekben.
A fogvatartott állítása szerint korábban Kambodzsában szolgált katonaként. Panaszként a következőket mondta: az orvos által engedélyezhető gyógyszer nem hat eléggé, nem tud eleget pihenni, napok óta nem tud aludni, csak pár órát. Kambodzsában katonaként megélt események miatt pszichológus szakorvos által felírt gyógyszereket szedett, amit itt szakellátás hiányában nem kaphat meg. Az átélt események hatása még most is nyomasztja, és tart attól, hogy korábbi gyógyszerének megvonása hatására, a kimerültség és a feszültség miatt nem más, hanem maga ellen fordul, mert egy idő után nem tudja kontrollálni cselekedeteit.
Hangulata feszült, nyugtalan. Állapota elkeseredett, beszélgetés közben a feszültség hatása jelentkezett viselkedésén. Fokozott felügyeletet és odafigyelést kíván. Kapcsolattartásra a befogadása után nem jelölt meg senkit, később szüleivel tartja telefonon a kapcsolatot. A ***** királyság nagykövetségét kérte, hogy látogassák meg. A **** tiszteletbeli konzul vállalta, hogy eljön és átbeszéli a fogvatartott gondjait, problémáit. A beszélgetés megtörtént és csomagot is kapott.
A fogvatartott rövid idő alatt szépen megtanult magyarul, már megérteti magát, el tudja mondani kérelmeit. Sajnos idővel a testvére egészségügyi állapotáról rossz hírt kapott, és ez rontott hangulatán. Feszültségről, alvászavarról és erős szorongásról számolt be, amit viselkedése is alátámasztott, valamint labilitása érezhető volt hangulatában is. Agressziókezelése bizonytalanná vált, ami stressz hatásától persze lényegesen romolhat. Családi problémái miatt ventillációra került sor. Alvásproblémáinak megoldására gyógyszeres kezelést kapott. Állapotára szeretne mielőbb megoldást találni, szakorvosi gyógyszerelése az ****-be történő előjegyzéssel lenne megoldható.
A fogvatartott ittléte alatt kétszer volt fenyítve: verekedés, illetve szabad levegőn tartózkodás megzavarása címén. Jutalmat egy alkalommal kapott egyedi jó munkavégzés miatt.
Intézetünkben kábítószer prevenciós csoportba került. Elmondása alapján drogfogyasztása alkalomszerű. Hazájában pszichiátriai kezelésben is részesült.
Gyógyszeres kezelését Rivotril helyett Seduxen és Dormicumot szerekkel oldják meg, mindkettőtől feszült, nyugtalan. Véleménye szerint félnek tőle, és IV-es biztonsági csoportba teszik, hogy keveset mozoghasson.
Ez a fogvatartott első ránézésre jól szituáltnak tűnik, nem magas, és nem nevezhető kisportoltnak, átlagos megjelenésűnek mondható. Problémák csak hosszabb idő elteltével jelentkeznek nála. Véleményem szerint a fogvatartott gondjait a mi intézetünk nem tudja hatékonyan megoldani. Megőrzésre van ítélve, igazából kezelve nincsen.
Hiperaktív, személyiség-fejlődési zavar figyelhető meg nála, disszociális személyiség zavar.
Más állampolgárként eleve kiszolgáltatott egy magyar börtönben, anyanyelvén kívül ért németül és angolul is egy keveset. Sajnos nálunk még egy idegen nyelvű fogvatartott megértése is problémákba ütközött az elején. Amit mondott, kérdezett és kért a napi élet során, azt a kollégák időnként magyar válasszal és kézjelekkel intézték el. Amint jobban beszélt magyarul, verbálisan megfelelően irányítható volt. Többször találkoztam vele és tapasztaltam, hogyan kommunikál velem és kollégáimmal. A problémáit nem midig tudtuk megoldani, és úgy látom az orvosok sem a bajok gyökerét próbáltak meg megkeresni, hanem a tünetek enyhítésére és elnyomására törekedtek. Valószínűleg nem börtönközegben, hanem ott, ahol valóban kezelik, sikeresen meg lehetne oldani a problémáit. Más háborút megjárt embert is ki lehetett kezelni a sokkhatások okozta traumából.
A fogvatartott története nem ért még véget, mert amíg a mi „vendégszeretetünket” élvezi, a helyzetén nem tudunk változtatni. Labilis marad, időnként jobb, rosszabb lelkiállapotban. Viselkedése nagyon kiszámíthatatlan.
Remélem, a börtönviszonyok változásával ki tudjuk emelni a másként viselkedő embereket, és valós kezeléssel talán úgy kerülhetnek ki az intézetekből, hogy több esélyük van a normális életre.
Az anyagát megismerve és beszélgetve vele a következőket gondolom erről a fogvatartottról, és a börtön lehetőségeiről a hozzá hasonló esetekben.
A fogvatartott állítása szerint korábban Kambodzsában szolgált katonaként. Panaszként a következőket mondta: az orvos által engedélyezhető gyógyszer nem hat eléggé, nem tud eleget pihenni, napok óta nem tud aludni, csak pár órát. Kambodzsában katonaként megélt események miatt pszichológus szakorvos által felírt gyógyszereket szedett, amit itt szakellátás hiányában nem kaphat meg. Az átélt események hatása még most is nyomasztja, és tart attól, hogy korábbi gyógyszerének megvonása hatására, a kimerültség és a feszültség miatt nem más, hanem maga ellen fordul, mert egy idő után nem tudja kontrollálni cselekedeteit.
Hangulata feszült, nyugtalan. Állapota elkeseredett, beszélgetés közben a feszültség hatása jelentkezett viselkedésén. Fokozott felügyeletet és odafigyelést kíván. Kapcsolattartásra a befogadása után nem jelölt meg senkit, később szüleivel tartja telefonon a kapcsolatot. A ***** királyság nagykövetségét kérte, hogy látogassák meg. A **** tiszteletbeli konzul vállalta, hogy eljön és átbeszéli a fogvatartott gondjait, problémáit. A beszélgetés megtörtént és csomagot is kapott.
A fogvatartott rövid idő alatt szépen megtanult magyarul, már megérteti magát, el tudja mondani kérelmeit. Sajnos idővel a testvére egészségügyi állapotáról rossz hírt kapott, és ez rontott hangulatán. Feszültségről, alvászavarról és erős szorongásról számolt be, amit viselkedése is alátámasztott, valamint labilitása érezhető volt hangulatában is. Agressziókezelése bizonytalanná vált, ami stressz hatásától persze lényegesen romolhat. Családi problémái miatt ventillációra került sor. Alvásproblémáinak megoldására gyógyszeres kezelést kapott. Állapotára szeretne mielőbb megoldást találni, szakorvosi gyógyszerelése az ****-be történő előjegyzéssel lenne megoldható.
A fogvatartott ittléte alatt kétszer volt fenyítve: verekedés, illetve szabad levegőn tartózkodás megzavarása címén. Jutalmat egy alkalommal kapott egyedi jó munkavégzés miatt.
Intézetünkben kábítószer prevenciós csoportba került. Elmondása alapján drogfogyasztása alkalomszerű. Hazájában pszichiátriai kezelésben is részesült.
Gyógyszeres kezelését Rivotril helyett Seduxen és Dormicumot szerekkel oldják meg, mindkettőtől feszült, nyugtalan. Véleménye szerint félnek tőle, és IV-es biztonsági csoportba teszik, hogy keveset mozoghasson.
Ez a fogvatartott első ránézésre jól szituáltnak tűnik, nem magas, és nem nevezhető kisportoltnak, átlagos megjelenésűnek mondható. Problémák csak hosszabb idő elteltével jelentkeznek nála. Véleményem szerint a fogvatartott gondjait a mi intézetünk nem tudja hatékonyan megoldani. Megőrzésre van ítélve, igazából kezelve nincsen.
Hiperaktív, személyiség-fejlődési zavar figyelhető meg nála, disszociális személyiség zavar.
Más állampolgárként eleve kiszolgáltatott egy magyar börtönben, anyanyelvén kívül ért németül és angolul is egy keveset. Sajnos nálunk még egy idegen nyelvű fogvatartott megértése is problémákba ütközött az elején. Amit mondott, kérdezett és kért a napi élet során, azt a kollégák időnként magyar válasszal és kézjelekkel intézték el. Amint jobban beszélt magyarul, verbálisan megfelelően irányítható volt. Többször találkoztam vele és tapasztaltam, hogyan kommunikál velem és kollégáimmal. A problémáit nem midig tudtuk megoldani, és úgy látom az orvosok sem a bajok gyökerét próbáltak meg megkeresni, hanem a tünetek enyhítésére és elnyomására törekedtek. Valószínűleg nem börtönközegben, hanem ott, ahol valóban kezelik, sikeresen meg lehetne oldani a problémáit. Más háborút megjárt embert is ki lehetett kezelni a sokkhatások okozta traumából.
A fogvatartott története nem ért még véget, mert amíg a mi „vendégszeretetünket” élvezi, a helyzetén nem tudunk változtatni. Labilis marad, időnként jobb, rosszabb lelkiállapotban. Viselkedése nagyon kiszámíthatatlan.
Remélem, a börtönviszonyok változásával ki tudjuk emelni a másként viselkedő embereket, és valós kezeléssel talán úgy kerülhetnek ki az intézetekből, hogy több esélyük van a normális életre.
Pintér József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése