Börtönártalmak - részlet egy készülő tanulmányból

A börtönártalmaknak kétféle meghatározása lehetséges. Az első szerint a börtön olyan károsító hatásairól van szó, ami a törvényes hátrányokon kívüli következménye a bebörtönzésnek. Ezzel a gondolattal az a probléma, hogy abból indul ki, hogy a börtön és törvények elkülöníthetők a társadalomtól. Etikai szempontból még talán elfogadható, hogy a törvény is okoz hátrányt, és okozzon is, hiszen a fogvatartott bűncselekményt követett el, rá is bizonyították, és el is ítélték; azonban, hogy a törvény miért okoz éppen hátrányt, hogy ki és miért követ el bűncselekményt, hogy hogyan zajlik a bűncselekmény bizonyítása, és hogy milyen mozgatórugói vannak az ítélkezési gyakorlatnak, azt nem mindig lehet megmagyarázni tisztán jogi jellegű érveléssel. Így nehezen válaszhatók el a törvényes hátrányok a nem törvényes hátrányoktól. Számos kérdés merül a börtön morális igazságosságával kapcsolatban.

Gondolkozzunk el, hogy hogyan történhetnek meg a következő események, illetve mi a magyarázatuk?

-          fiatalkorú fogvatartottak csoportja felakaszt egy másik fiatalkorú fogvatartottat, és az áldozat meghal,

-          a fiatalkorú fogvatartottak többségét egyes vélekedések szerint a börtönben megerőszakolják,

-          a börtönökben embertelen körülmények uralkodnak, kosz van és büdös, néha csótányokat és gombás falakat lehet látni,

-          a fogvatartottak nagyon tipikus börtöntetoválásokat készítenek, és ezeket a külvilágban is lehet azonosítni,

-          minden országban felül vannak reprezentálva a börtönökben az etnikai kisebbségek és a pszichoszociális fogyatékossággal élők,

-          a közvetlen fogvatartottakkal foglakozó őrök majdnem ugyanabból a társadalmi közegből kerülnek ki, mint a rabok.

Az ilyen jellegű kérdéseket a végtelenségig lehetne sorolni, soha nem kapnánk rá igazi, tényleg minden szempontból helyes választ.

A fentiek miatt a börtönártalmakat nem a jogszerűség vagy jogszerűtlenség felől kell megközelíteni, hanem a börtönközeg szempontjából, és itt érkeztünk el a második meghatározáshoz: a börtönártalom az a hatásrendszer, ami a fogvatartott egyént összeköti a börtönközeggel. A börtönközeget semmiképpen sem lehet pozitívnak mondani, még akkor sem, ha a börtönben a fogvatartottakkal pozitív dolgok is történhetnek:

-          számos fogvatartott számol be arról, hogy a személyzet törődését teljesen kivételesnek éli meg, és hogy az életében ilyesmi még nem történt meg (ez leginkább a segítő foglakozások, pl. pszichológiai meghallgatás, orvosi kezelés, civilek látogatása során történhet meg),

-          többen a börtönben jönnek le a drogokról,

-          megint mások a börtönben gyúrják ki magukat,

-          néhányan inkább feladják magukat, mert a börtönben a riválisok nehezebben tudnak nekik ártani,

-          sokan a hajléktalanság és a nincstelenség elől a börtönbe menekülnek

-          egyesek pedig kifejezetten jó bulinak, vagy üzletnek élik meg a börtönben töltött időt.

Ha tüzetesen megvizsgáljuk a fenti negatív és pozitív jelenségeket, arra következtetésre juthatunk, hogy a társadalom önmaga a forrása annak fogvatartottakra nézve rendkívül ártalmas nyomásnak, amit Claude Lévi-Strauss, Robert K. Merton, Jock Young és még sokan mások exklúziónak, azaz kiközösítésnek neveztek.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a börtönben nem csak rabok vannak, hanem őrök is, és az ártalmak rájuk is hatnak, ezért az alább következő elemzésben nem hagyhatjuk ki az őrökre gyakorolt hatást.

A rabok és az őrök panaszain kívül azt is meg fogjuk vizsgálni, hogy maguk az ártalmak milyen viszonyban állnak a reintegrációs törekvésekkel. Lehetséges, hogy a kiközösítés társadalmi funkciója megkerülhetetlen, és a reintegárció az a funkció, ami az exklúzió fékét jelenti, és ezzel a börtön átalakulását okozhatja? Lehetséges, hogy a reintegráció elvének egyre szélesebb körű törvényesítése által olyan változás kezdetén vagy közepén vagyunk, ami legutoljára akkor történt, amikor a nyilvános tortúra eltűnt a jogállami társadalmakból, és megszülettek a börtönök? Erre a kérdésre is választ adhat a börtönártalmak vizsgálata.