2012. március 11., vasárnap

Miről nem szól a kriminológia / pönológia: az X ismeretlen


Mielőtt a fenti ábrát elemeznénk, pár dolgot szeretnék óvatosan előre jelezni:
1. A fentiekből nem következik semmilyen értékítélet, sem rossz, sem jó.

2. A fenti ábra pusztán kérdésfeltevés, még nem is hipotézis.
3. A fenti ábra a börtönt jelenségszinten ábrázolja és vizsgálja, nem morális értelemben, nem politikai indíttatásban, és nem is jogilag.
4. A fenti ábrából az amerikai pönológiai és kriminológiai kutatásokkal egybehangzó következtetés vonható le: a jelenlegi igazságszolgáltatás kontraproduktív. Éppen az a kérdés, hogy ez a jelenség globális vagy csak a "fejlett nyugati" társadalmakra vonatkozik.
5. Meggyőződésem, hogy a börtön mindenhol és minden körülmények között börtön, és semmi más.

Az ábra értelmezése nagyon egyszerű:
1. A magyar börtönök az ötvenes években teljes, vagy valamilyen mértékben politikai irányítás alatt álltak.
2. Az ötvenes években a rabokat általánosan a rendszer ellenségeként kezelték.
3. Abban az időben az őröket úgy vették fel, hogy csak és kizárólag a rendszer hívei lehettek.
4. A börtönben az őrök az igazi szakmát, azaz a szakma töményen gyakorlati részét mindig az elődeiktől tanulják meg.
5. A társadalom mindig kitaszítja azokat, akiket nem tűr meg maguk között.
6. A társadalomban mindig van egy olyan szegmens, aki ideológiát alkot, hogy kik az üldözendők.
7. A társadalomban mindig van olyan szegmens is, aki engedelmeskedik a 6-os pontban leírt szegmensnek, és végrehajtja a kívánságait.
8. A társadalomban mindig van üldözendő szegmens (a deviáns személyek).
9. Ha a 4., 5, 6., 7., és 8. pontok érvényesek, akkor jelenségszinten felmerül, hogy vajon kik a mostani őrök, ha:
10. A jelenlegi rabok társadalmát le tudjuk írni szociológiai, pszichológiai és antropológiai módszerekkel.
11. A KIK ŐK? kérdésből természetesen több, másik is kérdés is szátmazik. (Mi a mostani rendszer? Független lehet a mostani rendszer a korábbitól, vagy elképzelhetetlen a folytonosság?)

Megjegyzések a fenti okfejtéshez:
1. Természetesen mást mondanak a jogszabályok.
2. A bebörtönzéssel kapcsolatban a drog és az etnikum mindig felvetődik, mint nem teljesen kriminogén faktor.
3. Vajon mivé áll össze a fenti kép?
4. Mit mond el az adott országról a fogvatartotti népesség elemzése, és ennek másik oldala az őrök mutatóinak elemzése?
5. Képes egyáltalán a társadalom másképpen változni: azaz történt-e olyan változás, ami fenomenológiai (azaz jelenség-) szinten is mássá teszi a börtönt? Persze itt nagy kérdés, hogy mi a fenomenológia?
6. Milyen hatással van ez a kérdés a büntetés-végrehajtás garanciarendszerére?

És talán egy végső, talán a legfontosabb megállapítás:
A társadalom az őrökért, a sorsukért, a hiedelmeikért, a küldetésükért, a helyzetükért, a tevékenységükért stb., éppen olyan módon és minőségben felelős, mint a rabokért. Itt viszont kifejezetten morális felelősségre gondolok.

5 megjegyzés:

  1. A börtönpopuláció növekedésével és a kommunizmusból a kapitalizmusba történő áttéréssel a börtönök dolgozóinak ideológiai háttere egyre inkább lényegét veszti. Az állomány - végrehajt. Hogyan az mind1, csak legyen munkaerő. A rendszer, a gépezet kirostálja a nem odaillő dolgozót, nem kell vezetői tevékenységet kifejteni ebbe az irányba. Ez a szemlélet szerencse azoknak akik rendelkeznek valamilyen jobbító szándékkal a társadalom irányába. Ugyanakkor a többségi réteg érzi a személytelenséget és ez üressé teszi a jelenlétét munkahelyén. Így értékét veszti a munkája, ez az érték vesztés kizárólag a fenti jobbító szándék kárára történik. A cél megvalósul - ember bezárva. Írhatnám tovább a gondolataimat, de hosszú lenne...

    VálaszTörlés
  2. Örülök az érdeklődésnek, megpróbáltam gondolataimat az "ábra értelmezése nagyon egyszerű" pontjai szerint összeszedni.

    1.Az 50-es évekről szó van. Szerintem a 60-70-80-anas és a 90-es évek legelejét sem felejtethetjük ki. Csökkent az állam ideológia szerepe. A mindenkori hatalom mindenképpen befolyással van a büntetés-végrehajtásra (egyik hatalmi megnyilvánulása) hiszen finanszírozza azt. Nem lehet megkerülni az adott állam berendezkedését, ha az őrök kilétéről szeretnénk többet megtudni. A szocializmusban/kommunizmusban a rendszert igazoló ideológiának meghatározó szerepe volt, ez nyilván a "saját katonáiban" mint a rendszer példás képviselőiben markánsan meg kellett jelenjen. A jelenlegi útószocialista/kapitalista berendezkedés jellemző hazánkra. Ha ismerjük a kapitalizmust, képet kaphatunk arról, hogy milyen módon és milyen célok alapján rendezi büntetés-végrehajtását. Meglátásom, hogy jelenleg átmenet zajlik le: nosztalgikus visszaemlékezés az előző rendszerre --> új irányelvek honosodása.

    2. Ha többségi társadalom megnyilatkoztatott véleményét vesszük alapul, akkor nincs változás. Ha a tudományokat, akkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a bűnözőt maga a társadalom produkálja, majd a börtönökbe (ki)veti. A börtönök egyik leírásából pedig tudjuk, hogy miért utasítja el őket, bűntudatból. (kollektív tudattalan?????)

    3. Őrtoborzás: napjaink körülményei között az megy börtönőrnek aki "biztos" állást akar. Azonban erre a miértre kutatásra lenne szükség. Meg kell őket kérdezni.

    4. Vitathatatlan

    5. Vitathatatlan, azonban érdemes megnézni kik a kitaszítottak, mert sokat elárul a többségről. Ehhez azonban a felszín alá kell merülni, nem gondolom, hogy ezzel a szembesüléssel meg tudna birkózni az egyén. Ami elszomorító, hogy felelősséget a kitaszítók nem érzik a kitaszítottak felé.

    6. Részemről nem tiszta kik az ideológia gyárosok. (jogalkotó?kormány?EU?szavazók?tudományok?)

    7. Stim

    8. = 5.

    Amíg a börtön az börtön (?) bizonyos mutatók soha nem változnak. Őröktől elvárják a rendszerhűség, jelenleg is létező. Ellenőrzése is van. Alapvetően lelkiismereti kérdés.

    A jelenlegi eltolódás az ideológiákban, ami a fogvatartottakkal való foglalkozásban kezd megjelenni üdvözölendő, mert sejteti a felelősség felismerését. Azonban ez valamiért a megelőzésben nem jelenik meg. Miért a végeredményen (rab) van a hangsúly? Látható, mérhető a befektetett energia? Csökkent a bűnözés? Ha oda irányítanák az energiát, időt, pénzt, szakembereket ahol kitermelődik a bűn, nem történne valós változás? Az őrök fejében megjelenik az összefüggés? A rabok fejében megjelenik? Mennyivel iskolázottabb egy rab egy őrnél? Jelenben milyen funkciót tölt be a börtön?(Nils Christie - Börtönipar)

    Az első bejegyzésemhez annyit, hogy a jelenlegi "ideológia" mentesség megengedi a gondolkodást, de a nem gondolkodást is. Aki gondolkodik tehet azért valamit, hogy javuljon valamit a társadalom. Persze csak azok akik közvetlenül foglalkoznak fogvatartottakkal. Ez a változás nyilván nem lesz látható az összképben, de a kicsiből lesz a nagy.

    Remélem érthetően foglaltam össze. Végtelen a téma...

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm a hosszú hozzászólást. Nem is tudom, hogy érkezett-e ilyen hosszú valaha is.
    Valóban végtelen a téma.
    Az Ön által írt 3-as ponthoz:
    Egyszer azt hallottam: fegyverviselési engedély és hitelképesség a bankoknál. (Hol van itt a hivatástudat?)
    6-os pont: az elit? (C. Wright Mills)
    8-as pont: a kitaszítottak nem biztos, hogy üldözendők, de lehet, hogy igen, nem tudom.

    VálaszTörlés
  4. Még valami:
    az igazságszolgáltatás által szankcionáltak kb. tíz százaléka kerül börtönbe.
    a "maradék" 90% is deviáns személy

    mi lehet ennek a tükörképe a börtönőrök szempontjából?

    http://fogvatartogondolatok.blogspot.com/

    VálaszTörlés