Mentalitás vagy identitás: ki a bűnöző és mi a börtön?

Négy hatalmasság elméletét akarom majd összevetni egy hosszabb cikkben: Foucault, E. Sutherland, Goffman, Zimbardo. Itt és most nincs alkalmam leírni az összes gondolotomat. Ez csupán egy gondolati vázlat.

Foucault (1926-1984)

1. F. szerint a bűnözés nem mentalitás, és aki azt gondolja, hogy a bűnöző mentalitásából ered, hogy bűncselekményt követ el, az nem gondolkodik felvilágosultan. Azaz a bűnöző nem azért bűnözik, mert a velejéig gonosz.(Ez egy zseniális gondolat.)

2. F. szerint a börtönök nem hatékonyak. A börtön születése után pár évvel született a börtönnek egy nem kívánt testvére, amit úgy hívunk, hogy a visszaeső bűnözök társadalmi jelensége. Azaz, ha a börtön úgy működne, ahogy a kiötlői alkották, nem lennének visszaesők. (Ezzel a gondolattal baj van. Valami sántít. A börtönt ugyanis mindenképpen kőből építették, azaz eleve hosszabb kifutású projektnek szánták. Azt a pillanatot kellene elemezni, amikor a börtön megjelent. Persze ezt nem lehet. Hiszen olyan pillanat sincs, amikor az ember lemászott a fáról.)

3. F. szerint a börtön nem humánusabb, mint a kínzások és a kivégzések. (Ez is zseniális gondolat.)

4. Foucault egyétertelműen nietzscheiánus gondolatot visz tovább.

5. F. méltó börtönügyi utóda Thomas Mathiesen.

Goffman (1922-1982)

1. G. szerint a totális intzémény arra törekszik, hogy a fogvatartott bekerülés előtti személyiségét leépítse, és egy újat építsen fel. A börtön nem pozitív, és nem fog pozitív személyiség felépülni. Ezt G. totális szubmergenciának nevezte. (Zseniális gondolat.)

2. G. totális intézmény elmélete "megbicsaklott" a totális izoláció tézisen, ugyanis a börtönök nincsenek elkülönülve a társadalomtól.

3. Goffman jelenségszinten írta le 1954-55-ben a Washington DC-beli St.Elisabeths elmegyógyító intézetet. Ezzel a vizsgálati módszerrel Foucault nem értett egyet. Híresen anti-fenomenológus.

4. Goffman börtönügyi utódai: Keith Farrington, Guenther és JB Jacobs.

Edwin Sutherland (1883-1950)

1. S. szerint a bűnözés a tanulás eredménye. Azaz az etnikai alapú kriminalizáció (pl. a "cigánybűnözés") teljesen irracionális. (Ez zseniális gondolat: differenciált asszociáció elmélet.)

2. S. szerint ugyanakkor egyes jelenségek a társadalmat szétvetik (dezorganizációs elmélet). (Ez a gondolat sántít, Durkheim óta tudjuk, hogy a deviancia funkció, ami éppen, hogy a társadalom túlélését szolgálja.)

3. Sutherland elmélete szorosan köthető a kognitív behavior terápiákhoz, hiszen azok is a tanulásról szólnak.

4. S. műve érthetetlen a szimbolikus interakcionizmus és a chicago-i deviancia kutatók munkássága nélkül.

Zimbardo (1933 -)

1. Z. majdnem 80 éves!!!

2. Z. szerint a börtönbeli magatartást szituációs faktorok határozzák meg, és nem prediszpozicionális faktorok. Azaz a börtönben nem az történik, ami a rabok és az őrök kinti személyiségének eredője, hanem a börtön egy külön entitás. (Zseniális gondolat.)

3. Z. szerint, - és az a gondolat Milgramtól származik -, minden gonoszsághoz fedősztori kell, és bármi elképzelhető.

4. Z. Milgram és Asch szociálpszichológiai örökségét vitte tovább.

5. Z. elmélete nélkül már teljesen máshogy értelmezték volna az 1980-as Új Mexikói börtönlázadást is. (Zimbardót Magyarországon még mindig nem értik.)

Nagy kérdés, hogy a fenti négy nagy elméletből gondolatilag hogyan eredeztethető a bűnözői mentalitás és/vagy az identitás. Továbbá mi a börtön immanenciája és fenomenológiája?