Miről nem szól a kriminológia / pönológia: az X ismeretlen

Mielőtt a fenti ábrát elemeznénk, pár dolgot szeretnék óvatosan előre jelezni:

1. A fentiekből nem következik semmilyen értékítélet, sem rossz, sem jó.

2. A fenti ábra pusztán kérdésfeltevés, még nem is hipotézis.

3. A fenti ábra a börtönt jelenségszinten ábrázolja és vizsgálja, nem morális értelemben, nem politikai indíttatásban, és nem is jogilag.

4. A fenti ábrából az amerikai pönológiai és kriminológiai kutatásokkal egybehangzó következtetés vonható le: a jelenlegi igazságszolgáltatás kontraproduktív. Éppen az a kérdés, hogy ez a jelenség globális vagy csak a "fejlett nyugati" társadalmakra vonatkozik.

5. Meggyőződésem, hogy a börtön mindenhol és minden körülmények között börtön, és semmi más.

Az ábra értelmezése nagyon egyszerű:

1. A magyar börtönök az ötvenes években teljes, vagy valamilyen mértékben politikai irányítás alatt álltak.

2. Az ötvenes években a rabokat általánosan a rendszer ellenségeként kezelték.

3. Abban az időben az őröket úgy vették fel, hogy csak és kizárólag a rendszer hívei lehettek.

4. A börtönben az őrök az igazi szakmát, azaz a szakma töményen gyakorlati részét mindig az elődeiktől tanulják meg.

5. A társadalom mindig kitaszítja azokat, akiket nem tűr meg maguk között.

6. A társadalomban mindig van egy olyan szegmens, aki ideológiát alkot, hogy kik az üldözendők.

7. A társadalomban mindig van olyan szegmens is, aki engedelmeskedik a 6-os pontban leírt szegmensnek, és végrehajtja a kívánságait.

8. A társadalomban mindig van üldözendő szegmens (a deviáns személyek).

9. Ha a 4., 5, 6., 7., és 8. pontok érvényesek, akkor jelenségszinten felmerül, hogy vajon kik a mostani őrök, ha:

10. A jelenlegi rabok társadalmát le tudjuk írni szociológiai, pszichológiai és antropológiai módszerekkel.

11. A KIK ŐK? kérdésből természetesen több, másik is kérdés is szátmazik. (Mi a mostani rendszer? Független lehet a mostani rendszer a korábbitól, vagy elképzelhetetlen a folytonosság?)

Megjegyzések a fenti okfejtéshez:

1. Természetesen mást mondanak a jogszabályok.

2. A bebörtönzéssel kapcsolatban a drog és az etnikum mindig felvetődik, mint nem teljesen kriminogén faktor.

3. Vajon mivé áll össze a fenti kép?

4. Mit mond el az adott országról a fogvatartotti népesség elemzése, és ennek másik oldala az őrök mutatóinak elemzése?

5. Képes egyáltalán a társadalom másképpen változni: azaz történt-e olyan változás, ami fenomenológiai (azaz jelenség-) szinten is mássá teszi a börtönt? Persze itt nagy kérdés, hogy mi a fenomenológia?

6. Milyen hatással van ez a kérdés a büntetés-végrehajtás garanciarendszerére?

És talán egy végső, talán a legfontosabb megállapítás:

A társadalom az őrökért, a sorsukért, a hiedelmeikért, a küldetésükért, a helyzetükért, a tevékenységükért stb., éppen olyan módon és minőségben felelős, mint a rabokért. Itt viszont kifejezetten morális felelősségre gondolok.