Ismét elgondolkodtam Goffman ('61) és Foucault ('75) elméletein, amiket 14 év választ el Goffman javára. Goffman totalitás elméletét sokan cáfolták a leggyengébb pontján keresztül, a totális izoláció elve okán. Tézise szerint a börtön teljesen el van zárva a külvilágtól. Ebben a tételben azért van számos igazság is:
- a rabokon rajta van szégyenfolt (stigma), ami száműzöttekké teszi őket,
- a többségi társadalom (a témával foglalkozó civil szervezetek nagy része is legalább passzívan!) elzárkózik a raboktól,
- a média hamis képet közvetít a börtönről,
- a börtönőrök társadalmi megbecsültsége alacsony,
- a börtönre költött ráfordítást a társadalomnak mindig erővel kell magyarázni,
- és: egyes börtönvalóságok átadhatatlanok a társadalomnak.
Számos más tényező miatt a börtön mégiscsak a társadalom része, és ezt leginkább Foucault bizonyítja be. Azt gondolja, hogy a börtön egy társadalmi struktúra része. Ez a szerkezet vagy gépezet azért jött létre, hogy a fegyelem által az embereket kordában tartsák, ugyanis a hatalom felvilágosult eszközei sokkal hatékonyabbak, mint az őket megelőzőek. A hatalom immár nem válik el társadalom többi részétől, éppen azért, hogy az emberek munkájából hasznot tudjon húzni. Ilyen szempontból az iskola a fegyelem első terepe. Napjainkban, amikor szinte mindenütt kamerák figyelnek minket, talán erről másként vélekedünk. (Én magam az egyre több megvásárolható portékán található nyilatkozatot is a fegyelmező hatalom eszközének látom. Egy gyerekjátékon ma már húsz nyelven rajta van, hogy hogyan kell mosni, tisztítani, és hogy a játék milyen viszonyban van a gyermek biztonságával. Egy-egy élelmiszer alkotóelemeinek értelmezéséhez pedig nyelvtudónak, biokémikusnak és jogásznak egyszerre kellene lennünk.) A fegyelemnek speciális manifesztumai is vannak, mint a kórház, a laktanya, a zárda, mindazon totális intézmények, amiket Goffman is megemlít, de ott vannak a közlekedési jelek, az aszfalt, a tömegközlekedés is, ahol goffmani szóval, hivatalosan Foucault szerint pedig fegyelmezetten kell viselkedni.
Mindkét tudós úgy gondolja, hogy a börtön a társadalom terméke, és a társadalom olyan építőköve, ami nélkül a társadalom nem is létezne.
Talán eljön az idő és a tudós is, aki hasonló nagyívű magyarázatot fog adni például a börtönbeli etnikai konfliktusokra. Én minden esetre próbálkozom.
És ha a kamerák vigyáznak minket? Ugyanígy a felhívások is amiket említettél? A börtön vigyáz azokra akik kint nem tudtak magukra és olyat csináltak amivel elszakították magukat egy teljesebb élettől. Szüleim intelmei az életre, fegyelmezés vagy törődés? Kamaszkorom és fiatal felnőtt korom lázadásai szüleim ellen szabadságom kirobbanása volt, hogy aztán azzá legyek aki folytatja azt amit velem is megtettek. Az emberi lélekben van valami "furcsa", mindegy hogy hogyan, negatívan vagy pozitívan fordul egyik a másikhoz, de kialakul egy kötődés. Azonban a semlegesség, rezignáltság pusztít. Azt gondolom a börtön mindig is egy végtermékek koncentrációja ahol új élet kezdődik és az idő múlásával kopik a múlt. A börtön nélküli társadalom tökéletes - utópia. Fúúú ezen is mennyit lehetne agyalni...
VálaszTörlésnagyon jó ez a blog !
VálaszTörlés