A börtönbeli nevelés presztízscsökkenése

Mivel én magam is nevelő voltam egykoron, igaz egész végig pszichológiát tanultam; és a börtönbeli nevelést a legszebb munkának találom, amit az ember a börtönben végezhet, valamint a legjelentősebb munkának is tartom mind a mai napig – mondom ezt úgy, hogy számos börtönt láttam a kontinensen -; és mivel most meg vagyok döbbenve a nevelés presztízsének csökkenése láttán, a döbbenetemnek itt a blogon akarok hangot adni.

Tisztában vagyok azzal, hogy amit itt le fogok írni, az egy trend, ami úgy fog végződni, hogy nevelés el fog tűnni a magyar börtönökből. Legalábbis abban a formában, ahogy jelenleg még éppen hogy él. Ez racionális, és belátom, hogy így kell történnie.

Szükségszerű, hogy nevelők kiköltözzenek a körletről, és a biztonsági jelenlét erősebb legyen. Ennek viszont az az ára, hogy az őröknek szociális tudást kell majd magukra szedniük, mert ha ezt nem teszik meg, egészen egyszerűen nem fogják túlélni a börtönt.

Elismerem, hogy a börtönben végzett biztonsági munka a börtön veleje, és ebből a pozíciójából nem zökkenthető ki, mert a dinamikus biztonsági elemek felbomlása azt eredményezi, hogy a statikus elemek elvesztik az értelmüket. Úgy is lehet ezt fogalmazni, hogy a rabok egyszerűen kimásznak a börtönből, ha nem toppan eléjük egy őr.

Tudom, hogy a börtönök építészeti sajátosságai sem felelnek meg a nevelés alapvető követelményeinek.

Ismerem a valóságot, és sejtem, hogy a börtönbeli programszervezést civil szervezetek fogják végezni, mert velük ebben a tekintetben nem lehet felvenni a versenyt.

1. A bevezetett őrzési pótlék miatt a biztonsági tiszti beosztásban dolgozó tisztek többet keresnek a börtönben, mint a nevelőtisztek. Ezért a nevelői beosztás nem célpont a fiatalok számára. A nevelői posztot civilként is be lehet tölteni, ami megint azt jelenti, hogy kevesebb a pénz. Ha a bévénél civilesíteni fognak, akkor a nevelők az első között lesznek, ez is a kevesebb pénzhez vezet.

2. A bv nevelői munka személyiségfüggő, csak az képes ellátni, aki toleráns képes lenni a bűnözőkkel szemben, azaz képes a bírósági ítélettel szembeni morális állásfoglalásra. Ez nagyon sok kompromisszummal és a többségi társadalom rosszallásával jár. Ezt nehéz elviselni.

3. A jelenlegi nevelői munkában egy súlyos ellentét feszül. Egyrészt adminisztrál a nevelő, azaz segít a rabnak, másrészt fenyít és jutalmaz, azaz hatalmat gyakorol. Ez a kettősség azt eredményezi, hogy a rabok nem bíznak a nevelőkben, azaz a rabok is jobban éreznék magukat, ha a körleten nem lennének nevelők.

4. A börtönben az őrök dominálnak a rabok után. Ők vannak bent a hivatali munkaidőn túl és hétvégén, amikor mégis működik a börtön. Azaz a börtön többnyire a nevelők nélkül működik. A börtönre jellemzőbb a nevelőnélküliség, mint az, hogy nevelők lennének a börtönben. Jogszabályokat nagyon könnyű változtatni, és a nevelők de jure is eltűnhetnek.

5. A nevelők túl közvetlen kapcsolatban állnak a rabokkal, ami egy bűnözést rosszalló, intoleráns társadalomban nem tartható.

6. A börtönbeli agresszió láttán, a nevelők sorsközösségben vannak a rabokkal. Ez veszélyes helyzet. Egyénileg nem lehet sokáig bírni, morálisan pedig önalázás vagy önfeláldozás az ilyen élethelyzet.

7. A nevelők ugyanakkor tolerancia meghasonlásban élnek. Segíteniük kell az akár elvetemült bűnözőn is, de ez nem azt jelenti, hogy azonosulnának vele. Azonosulás nélkül pedig rendkívül nehéz segíteni.

8. A nevelő hosszú munkáját éjjel vagy hétvégén egy esetleges ellenérdekelt biztonsági intézkedés lerombolhatja. A biztonság álláspontja minden esetben erősebb lesz.

9. A nevelői munka az utóbbi 10-15 év során folyamatosan veszít a jelentőségéből a jogszabályi kötelmek ellenére.

10. A nevelő irodában kénytelen dolgozni. Ez paradox helyzet: össze van zárva a rabokkal, de el van tőlük zárkózva.

11. Hazánkban jelenleg nincsen börtönnevelési módszer specifikus képzés. (Úgy állítom ezt, hogy a jelenlegi Rendőrtiszti Főiskolán dolgozom, és tudom, hogy milyen képzés zajlik a jelenlegi Zrínyi egyetemen; valamint sejtem, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen sem lesz ez másképpen.)