Nem a magyar börtönről írok, hanem a börtönökről általában. A börtön és az egész igazságszolgáltatás lényegi eleme a másság tevőleges szankcionálása, az etnikai kisebbségek eliminációja, a szenvedélybetegek izolációja, a mentális zavarral élők szegregálása, az idegenek és a menekültek megrendszabályozása, a nem hivatalos testi fenyítés és büntetés, a megalázás, a családok szétszakítása, az emberek tett-arányos megítélése (nem az egész embert nézik), és ezzel a jogszabályok mögötti elvek kiforgatása; ezért a személyzet megtanulja, hogy hogyan töltse be az állam és a társadalom egyik legellentmondásosabb szerepét, az őri feladatot, amelyben az előrejutás csak még több lehetetlen teher felvételével jár.
