Bármennyire is nyugatószer a Rivotril, a börtönben - túladagolva - tombolást eredményez. Nagyon sok mindennel lehet ezt magyarázni, most itt csak vázlatosan pár pont:
1. A börtön agresszív közeg, és a "drog" valós hatása mindig függ a közegtől.
2. A Rivotril túladagolása nyilván nem egyezik meg azzal a hatással, amit a Klonazepám megalkotói elképzeltek, ugyanis ők orvosi felügyelet mellett, gondosan adagolt gyógyszermennyiségre gondoltak a munkájuk során.
3. A bűnözők könnyen tolerálják a kockázatot.
4. A börtön néhány rabnál extrém kockázatkereső magatartást alakít ki.
5. Néha ez a magatartás kockázatkereső személyiséggé torzul avagy kumulálódik, amihez társul a súlyos benzodiazepin addikció.
6. A börtönben a Rivotril az átutazást is elősegíti, azaz a rab nem érzi, hogy be lenne zárva. Extrém magaviseletű rabok, ezt kihasználják, és a 4-es pont értelmében függővé válnak.
7. A "benzodiazepin szindróma" egyes elemei kifejezetten hasonlítanak az antiszociális személyiségzavar egyes jegyeire, és a pszichopátiás személyiségvonásokra.
