Ezt a képet nem is kellene vagy nem is lehetséges kommentálni, azonban néhány lényeges dolgot mégiscsak ide kell írnunk. A kép jelenleg a Váci Fegyház és Börtön kápolnájában található. Nem fogjuk elemezni a rajzot pszichodiagnosztikai szempontból, hanem csak és kizárólag a börtönnel kapcsolatos tartalmakra és szimbólumokra próbálunk következtetni, valamint némi történelmi adalékkal szolgálunk.
A kép jobb felső sarkában egy meztelen kislány fut. Ez egy ikonikus utalás Nick Út fényképére, amelyet 1972 június 8-án készített Dél-Vietnamban a Trang Bang-i napalmtámadás után közvetlenül. A képnek valóságos szereplője van: Phan Thi Kim Phúc. A fénykép megjelent az amerikai napilapokban, és Nixon elnök azt állította, hogy a kép nem lehet valóságos, mert "beállított". Az elnök egészen egyszerűen nem hitte el azt a borzalmat, amit lát, vagy nem merte beismerni, hogy ilyen létezik.
Számtalan tudományos cikk állít párhuzamot a háborús PTSD és a bebörtönzés sokkja közé. Innentől kezdve már csak következtethetünk, mert nem tudjuk, hogy a börtönben hogyan és milyen körülmények között készült a kép. Ebben az esetben úgy járunk el, mint amikor a művészettörténész egy klasszikus kép tartalmát próbálja elemezni: ő maga nem élhetett mondjuk Bosch korában, mégis a festmények tartalmának jelentésére következtet. Ugyanígy járok el én is, amikor a börtönrajzokat elemzem.
A PTSD megrázkódtatás utáni fásultságot, kiégettséget jelent, amit gyakran kísérnek lidércnyomások, amikor a beteg újra átéli a háború borzalmait. Egykor Sigmund Freud és Kurt Lewin is foglalkozott ezekkel a jelenségekkel a londoni Tavistock Intézetben.
Tudjuk azt, hogy bűnözők élete hasonlít a folyamatos hadviseléshez, azaz szinte biztos, hogy számtalan olyan életesemény történik a rab életében, ami a háborús sokkhoz hasonló élményt vált ki.
A festmény ilyen szempontból lehet egyfajta hasonlat a börtön borzalmaira, de akár az egész életre is.