Kártyázás és lehúzás a börtönben

A fenti rajzon szintén egy nagyon gyakori börtönjelenséget vagy történeti egységet láthatunk allegórikus módon ábrázolva. A rajzon számos, szinte uniformizált börtönszimbólumot azonosíthatunk: emeletes ágy, zárkaajtó, tátika, stoki, összehajtott ágynemű, a tartozások jegyzetelése és a sakk. A tátika az a nyílás, amin a zárkaajtó csukott állapotában a fogvatartott általában ételt, fontosabb dokumentumot kap, vagy például a kezét nyújtja ki, hogy megbilincseljék az előállításhoz. A stoki támla nélküli, acélcsőből és műanyag ülőkéből álló szék, amit a fogvatartottak az ülésen kívül gyakran verekedésre, fenyegetésre, gyúrásra vagy a felforralt víz alá asztalkaként használnak. A rajzon az ágy alatti, durva műanyagszálakból szőtt ládának egy részét is láthatjuk, amiben a fogvatartottak rendszerint a munkaruhát tartják. Jellegzetes a háttal ülő alak lábán lévő strandpapucs is.

A rajzon éppen azt a pillanatot örökítették meg, amikor valakit a zárkában, csalással vesztes kártyajátékba kényszerítenek, azaz lehúznak. A velünk szemben ülő személy az áldozat. A háta mögött álló kopasz alak a kezével mutatja, hogy milyen kártyái vannak. Így a papucsot hordó személy tudja, hogy milyen kártyákat kell kijátszania, hogy nyerjen. Ezekben a játékokban az a döbbenetes, hogy a vesztes személy nagyon jól tudja, hogy mi történik, és képes előre látni a forgatókönyvet is, hogy előbb utóbb le lesz húzva, be lesz zsarolva, és ha nagyon szerencsétlen, el kell mennie másik intézetbe, azonban mégis belemegy a játékba, mert ha nem menne bele, sokkal komolyabb következményekkel számolhatna. Például azzal, hogy vamzernek bélyegzik meg, és soha nem lehet belőle jó gyerek. Spanok nélkül pedig nehéz lehúzni mondjuk öt évet.

A kártyás lehúzás ugyanolyan funkciót tölt be a felnőtt raboknál, mint a fiatalkorúaknál a verekedés: a lényeg a másik személy megalázása minden áron, és ezáltal a csoporttudat megerősítése. Az a veszélyes, ha egy börtönben két ilyen csoport túl nagy előnyre tesz szert, és egymás elől próbálják elhalászni a balekokat. Ekkor a piacért már egy komolyabb harc indul meg.

Olvasni tanuló roma fiatalember a börtön könyvtárában

Ikonikus ábrázolás a magyar börtönvalóságról. Bizony sok roma származású ember csak a börtönben ismerkedhet meg az olvasás és az írás rejtelmeivel. Nem tudhatjuk, hogy mi volt a rajzoló szándéka, de a képen szereplő személy portréja hasonlít Nelson Mandelára, aki összesen 27 évet töltött börtönben, mielőtt a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke lett.

Maunika show a börtönben

Ezen a börtönrajzon nem csak a tévé kitüntetett része a rendszernek, hanem a tévéműsor is. A Maunika show ábrázolása minden bizonnyal irónikus, azonban éppen ezzel érzékelteti a börtön végtelen sivárságát, a napi 23 óra zárkán töltött időt.

Skorpió humanoid a börtönrajzon

A fenti rajz egy skorpiót ábrázol, amit a Szegedi Fegyház és Börtönben készített egy fogvatartott. A kép mégiscsak emlékeztet egy kigyúrt ember hátulról készített fényképére. A rajz elkészítése hosszú időt vehetett igénybe, és a nagyon jellegzetes börtönbeli satírozós/árnyalós technikával készült.

A teljesség irénye nélkül a skorpió szimbolikája a következő: erő, vágy, féltékenység, bosszú, a világ megmentése (Orion vadásztól), változás, szex, halál, átalakulás, önaktualizáció. A skorpió az egyik legmaszkulinabb börtönszimbólum, szinte egyenlő az énbemutatással, a szerepjátékkal, azaz a szelf-reprezentációval.

A rajz fejrészében három vagy öt (?) piramis is látható. Egy korábbi bejegyzésem során, egy blogolvasó felhívta a figyelmemet arra, hogy a rabokat nagy valószínűséggel a mozifilmek is befolyásolják, amikor valamilyen rajzot vagy falfirkát létrehoznak. Ebből a szempontból kell figyelembe vennünk a 2002-ben készült Skorpiókirály című filmet, aminek a története összecseng a fenti alak fejében lévő piramisokkal, habár a filmnek is a történelmi Skorpiókirály képezi az alapját. Véleményem szerint a rab fejében nem ment végig ez az elemzés, hanem ő a skorpió szimbólumát látta a legkifejezőbbnek, hogy ábrázolhassa önmagát.

Számomra az a legérdekesebb ebben a rajzban, hogy a rab lelkének a legmélyén valószínűleg a gondolkodás általi átalakulás motoszkálhat, hiszen nincsen olyan rab, akinek ne fordult volna meg a fejében, hogy az életében valamilyen hatalmas hibát követett el, aminek következtében most éppen börtönben van, és az időt ki kell használnia az önfejlesztésre.

Vannak olyan rabok a börtönben, akiknek nem megy az önmagukkal való szembesülés. Nincsen sok igényük arra, hogy változtassanak a sorsukon, és ebben az esetben nagyon gyakran nyugtatószerekhez (pl. Rivotril) nyúlnak, mert az egyébként bennük dolgozó feszültséget nem bírják elviselni. Fiatalabb, rosszabb önismerettel rendelkező vagy személyiségzavaros raboknál ez utóbbi gyakoribb. A hosszabb ítélettel rendelkező raboknál, ahogy ez Szegeden is van, egy idő után nagy valószínűséggel kialakul az önbecsülés iránti igény. A Rivotrilnál eggyel fentebbi lépcsőfok a gyúrás, aztán jön a rajzolás/tetoválás, aztán a művészet és a tanulás.

A leírt folyamat kontrollált eszköze a börtönbeli kognitív-behavior terápia, aminek a működését módomban állt német szexuális bűnelkövetőknél, és dán motoros gengtagoknál figyelemmel kísérni.

Számomkérően néz ránk Jézus a börtönrajzon

Sok kérdés merülhet fel a kép láttán:

- Vajon számonkért Jézus bárkit is a földi életében olyan módon, amit a rajzon látható arckifejezés sugall?

- Vajon kit személyesít meg a két római katona? Az államot? Az ellenségeket? A rendőröket? A börtönt? A börtönőröket?

- Mi késztette a fogvatartottat, hogy ilyen rajzot készítsen?

- Mit akar a rab ezzel a képpel üzenni?

Vannak, akik nem szeretik a Lauondákat...

és ezért jönnek be hozzánk - mondhatnánk kissé cinikusan egy nagyon régi reklám szövege szerint. Valaki a börtönben a falra írta, hogy ő lenne a Lauondák királya. Egy arra járó másik személy pedig minősítette ezt a kijelentést. A Lauonda nyíltan felvállalt börtöngeng Magyarországon, ahogy számos helyen írtam már ezen a blogon. Érdekes, hogy a börtönben olyan személyek is vannak, akiknek ez tetszik, vagy akik ezt nem találják menőnek, avagy akik ezzel szemben szervezkednek akár.

2010 április 16-án tartott előadás a MAPOSZ napon

Letölthető innen.

A Lauonda nyomában: kultusz vagy geng?

Korábban több alkalommal foglalkoztunk ezen a blogon a magyar börtönökben megjelenő gengidentitással. Az egyik ilyen csoportosulás a Lauonda. A jelenség társadalomtudományi szempontból rendkívül érdekes. A Vér kötelez című amerikai filmben van egy jelenet: a Vatos Locos nevű, korábban utcai csoportosulás a börtönben megalakítja a La Ondát. A fogvatartottak nyílván még a kint töltött idejük alatt, vagy már a börtönben láthatták a filmet, vagy egymástól hallottak a filmről, a Vatos Locosról és a La Ondáról. Számos magyar börtönből gyűjtöttem a két névre utaló firkát vagy rajzot.

Feltélezhető, hogy a La Ondáért vagy a Vatos Locos-ért a fialatkorú fogvatartottak éppen úgy rajonganak, mint a hip-hopért. Nem csak a börtönben, hanem kint is: az agyiszint.hu-ra feltöltött kép a myvipről származik, három tizenéves fiút ábrázol, akik a Vatos Locos feliraton túl az LBC jelet is a fényképükre írták. Tanulságos lehet a kép alatt olvasható durva, arcnélküli előítéletek tanulmányozása, íme néhány példa:

Nem tom mi ez a vatos locos dolog, én csak büdös cigányokat látok a képen...

LBC=LangyiBüdösCigányok!!!!

Lehetsz Buzi Cigány

Lásó Borsodi Cigányok

Érdekes, hogy a kép alatt objektívnek mondható feltételezések is megjelennek, amelyek a filmről, Mexikóról vagy Snoop Doggy Dog-ról szólnak.

Egy Gát utcai (Budapest, IX.ker.) slumban készített falfirka. Ebben a házban működik az egyik Kék Pont konzultációs központ. A kábítószer-probléma és a börtönjelenség teljesen együtt jár (aki drogozik, börtönbe kerülhet...), azaz lehetséges, hogy a innen jutottak a Vatos Locos kultuszt követő fogvatartottak a börtönbe. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a Kék Pontnak bármilyen köze lenne ahhoz, hogy a börtönbe kerültek, hanem hogy a Kék Pont és a budapesti börtönök kliensköre megegyezhet. Ugyanakkor a fordított út is elképzelhető: a börtön kultusza kiszivárog, és megjelenik a slumokban.

Ezeket a rajzokat az egyik magyar börtön fogdakörletén kaptuk lencsevégre, amikor kábítószerre utaló falfirkákat gyűjtöttünk. A kép bal alsó sarkában látjuk a V.L. betűket, ami a Vatos Locosra utal. Alatta a "Csooper" felirat, ami a feltételezésem szerint a Chopper című filmre utal, ami szintén részben a börtönről szól. Érdekes, hogy hasonló kézírással készült falfirkát már több börtönben fotóztam. Úgy tűnik, hogy a fogvatartott filmrajongó, és nézi a tudományos ismeretterjeztő filmeket is a közép-amerikai gengekről. A jobb alsó sarokban olvasható felirat a Francia Idegenlégióra utal, aminek ugyancsak nagy kultusza van a fogvatartottak körében szerte Európában. A kép tetején, középen látható "Rajmi" felirat talán a Rajmund becézett alakja, és arra utal, hogy a készítője Budapest VIII. kerületéből került a börtönbe.

A fogvatartottak identitását tehát mindenképpen befolyásolja a popkultúra és a divat. Kikerülve a börtönből tovább erősítik ezt az identitást. Erősnek mondható csoporttudatuk azonban fenyegtést jelent a szélsőséges beállítódás számára, ahogy azt a agyiszint.hu-n láthattuk. Ezek a csoportok még csak az interneten kommunikálnak egymással, jeleken, szimbólumokon keresztül. A romák erősebb identitása sérti a tekintélyelvűen gondolkodó fiatalok önérzetét. Interakció zajlik a szimbólumok (tegek, márkák, jelek, firkák, zenészek, rövidítések stb.) által. Mindez alátámasztja a szimbolikus interakcionizmus elméletet, amely szerint az énünket a társadalmi szerepeink határozzák meg.

Elképesztő fogvatartotti rajzok: kreatív Boris Valejo másolatok

Az eredeti Boris Valejo kép, amit a művész 1979-ben festett. A mű címe Sziréndal, azaz Siren Song.
Már egy korábbi Boris Valejo replikával is foglalkoztunk ezen a blogon, úgy tűnik a fogvatartottak legalább olyannyira kedvelik, mint Salvador Dalít.

A fogvartartott álal készített ceruza-másolat. A legszembetűnőbb különbség a felhők mintázata a két nőalak körül. Ha figyelmesebben megnézzük, akkor vehetünk számos apróbb különbséget észre. A két nő arca eltér egymástól, sőt az arckifejezésük is inkább 21. századi. A Cortes művésznevű fogvatartott valamivel agresszívabb női arcokat komponált, mint a neves művész. A kép tehát nem átütő papírral készült. A mérete az A4-es géppapírnak felel meg.

Az eredeti kép címe: A vámpír csókja, azaz Vampire's Kiss.

És a fogvatartott által 2008-ban készített változat. A legkirívóbb különbség a kígyók alatti köveknél vehető észre: a művész nem álmodott oda koponyát, míg a fogvatartott igen. A vámpír helyébe nyílván a fogvatartott önmagát képzeli, és így a karjaiban tarthatja az angyali szépségű nőt, legalább a rajzon. A két koponya felbukkanása azt jelentheti, hogy a rab még inkább végzetesnek gondolja ezt az elképzelt kapcsolatot, mint az a valódi képen látható. Az utóbbi kép itt van tetoválás formátumban is:

Nem börtönben készült a kép, de talán némileg bizonyítja, hogy a börtönrajzok nagyon gyakran képezik tetoválások alapját.

Mara Salvatrucha magyar módra

Egy magyar börtönben készült MS13 rajz. Jellegzetesen magyar momentum a rajzon az MS betűk mögötti tyúklábmintás textúra. Korábban már írtunk a Mara Salvatrucha kultuszról. Itt pedig bővebben lehet olvasni a börtöngengekről.