Spártaiak: mit jelent a börtönben a keménység?

Némi történelmi ismeretről árulkodó falfirka egy magyar börtönből. Leónidasz, Heraklész leszármazottja valóban nagy erejű hadvezér volt. Az ilyen szimbolikus identitásképzés arra utal, hogy a börtönben szerveződő fogvatartotti csoportok harcászati, hadászati elven működnek, ennek jelképe a mitologikus hadvezér, aki nem aggódott semmiért (nem recsegett) és még a halállal is szembeszállt. Érdekes, hogy a fogvatartott a saját sorsát azonosítja egy hadvezérével, aki nyílván a népe megbecsült polgára volt, ellentétben a fogvatartottal. A többségi társadalommal való harcot a fogvatartott spártai hőstettnek fogja fel, vagy csak azt akarja hangsúlyozni, hogy kemény fából faragták. Szinte mindegy, hogy melyik álláspontot képviseli, kritikai kriminológiai szempontból csak azt érdemes vizsgálni, hogy mi van a fogvatartott tudatában, azaz hogyan gondolkodik a fogvatartott.

Érdekes ez. A fogvatartott nyílván hallott, olvasott vagy a televízión keresztül ismeretre tett szert Leónidasz hősi harcáról a perzsa túlerő ellen, és ebből arra asszociált, hogy az ő életben maradásért folytatott harca, amelyet a többségi társadalommal vív, hasonló hősi cselekedet. Mindenesetre ilyen kép él a fogvatartott fejében a társadalmunkról. Fontos megismerni ezt a képet, és érdekünkben áll megismerni a bűnözők vélekedéseit, mert az egyfajta tükröt tart elénk, amiben megláthajuk, hogy milyenek vagyunk mi, a többségi társadalom tagjai. Ez nem a média, ez a börtön vagy az elhagyatott utcák, aluljárók szava. (Erről a megdöbbentő, szinte varázslatos élményről szól a Simon and Garfunkel Sound of Silence című száma...)

Ez a jelenség nem a börtön sajátja, bizonyíték erre ez a Tűzoltó utcai falfirka:

Jock Young alaptézisei 7.: A szocializáció

Az álmenő ágya feletti deszka: Szinte szánalmat ébresztő márkajezések és egyéb patetikus szimbólumok egy börtönrajzon

"A versenyszellem, az individualizmus, a hedonizmus és az anyagiasság közelebb állnak a bűnelkövetés motivációihoz, tehát a jól szocializált személyek sokkal hajlamosabban a törvényszegésre, mint az alulszocializáltak."

Ezt a tézist nehéz megérteni, hiszen ha megnézzük akár a magyar börtönöket is, azt találjuk, hogy bizony alulszocializált személyek vannak a börtönben, és nem a kiműveltek. Észre kell venni azonban, hogy a társadalmi szerveződés felborulása esetén, minden a feje tetejére áll. Inkább a szerencsétlen emberek vannak a börtönben, míg akinek megengedi az anyagi helyzete, kibújhat az igazságszolgáltatás alól. Akár egy nap alatt el lehet tűnni a földteke másik felére, ha az embernek a bűncslekményből elég sok pénze van. A megélhetési bűnözők azonban az országban maradnak, hiszen itt van a családjuk, nem akarnak elmenekülni, ezért könnyebben kapja el őket a rendőrség.

Fiatalkorú fogvatartott rajza: a Rivotril a rendszer része

A fenti rajz klikkeléssel kinagyítható. A rajz úgy készült, hogy főiskolai hallgatóim hívószavakra rajzok készítésére kérték fel a fogvatartottakat. Ez a kép egy fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetben készült a "börtön" hívószóra. Az instrukció úgy zajlott, hogy a főiskolai hallgató azt mondta a fogvatartottnak, hogy:

"Legyen szíves, rajzoljon egy börtönt!" Erről az adott fogvatartottnak, valószínűleg gimnáziumi tanulmányai nyomán a Bűn és bűnhődés szavak jutottak eszébe.

A kép felső részén láthatjuk a "bűn" világát: pisztoly, lőszer, késelés, füves cigaretta, 3 db Rivotril és egy Xanax, valamint 200 ezer forint nyereség egy elkülönített, kisebb helyen; valamint egy szem. A rajzon minden szimbolikus: a pisztoly revolver, amin lehet látni az elsütő billentyűt, a biztosítót, a kakast, az irányzékot, a zárat, és még pár fegyver részletet. Az áldozat Nike ruhát hord, ami a fogvatartott fejében azt jelentheti, hogy "menő". A füves cigi tölcsér alakú, azaz nem olyan, mint egy csak dohányt tartalmazó cigaretta. A fogvatartott tehát világosan képes különbséget tenni a füves és nem füves cigik között. A tablettákon "RIVÓ" felirat van, ahogy a Rivotrilt a szerhasználók, a rabok és a velük közvetlenül foglalkozó szakemberek nevezik.

A kép alsó részén látható a bűnhődés, azaz a börtön. Szöges NATO drót, rácsok, ketrecszerű szituáció, amibe a fogvatartott középre helyezi önmagát. Rajztechnikája 5-6 éves gyermek szintjén van. Látható egy síró szem, valamint a kényszerítő eszközök: bilincs, könnygáz és gumibot.

A képen összesen 12 rajz-objektum látható, ebből egy a nyugatószer és egy a kábítószer, azaz a fogvatartott börtönnel kapcsolatos asszociációinak egyhatod része a kábítószer. Nagy tehát a kereslet a kábítószerre, ezért fontos a börtönbeli kábítószer-prevenció, ami nem csupán a kínálatcsökkentésből áll.

Új!!!

Érdekes feed ehhez a bejegyzéshez, egy kifejezetten érdekes oldalon.

Vigyázz magadra!

Ezt a feliratot valaki egy magyar börtön csurmájába, azaz szállító zárkájába véste fel 2-3 cm-es betűkkel. Az üzenet értelme a börtönben az mellett, hogy valóban azt is jelenti, hogy a személy vigyázzon magára, még azt is jelentheti, hogy:

- vigyázz magadra, mert le fogunk húzni, mert el fogunk kapni,

- vigyázz magadra, légy tudatos...

A börtönben ugyanis az marad talpon, aki nem engedi meg, hogy eluralkodjanak rajta az érzelmei, azaz nem reccsen be.

Mindez persze a kognitív szemlélet fontosságát bizonyítja a börtönökben, azaz

- nem mindegy, hogy a személyzet hogyan kommunikál a rabokkal,

- nem mindegy, hogy a személyzet tagjai hogyan kommunikának egymással,

- nem mindegy, hogy ezekben a kommunkációkban mi az üzenet,

- és nem mindegy, hogy mi a körítés.

A tudatosság tehát rendkívül fontos a börtönben, íme erre egy kissé távolabbi következtetés.

Egy botrányos videó a youtube-on

Kivételesen börtönről közvetlenül nem lesz szó, de szinte minden egyéb másról, ami a börtönt mint társadalmi jelenséget körbeveszi.

A videón középiskolás diákok láthatók, akik szkandereznek, nevetgélnek, gúnyolják, bíztatják egymást, és rendkívül csúnya szavakat használnak rögtön a bejátszás elején. A videó alatt hozzászólások. Az egyik arról szól, hogy a videó szereplői (!) majd börtönben kötnek ki.

A cyberbullying azt jelenti, hogy egyes mobiltelefonon rögzített filmeket felraknak a videómegosztókra. Tehát nem elegendő a társ megalázása a helyszínen és az adott időben, hanem mind a két dimenziót kiterjesztve a megalázás számtalanszor és bárhonnan végignézhető.

A felhasználónak ez az egyetlen filmje a youtube-on, és a saját bevallása szerint húsz éves. A videó címében a szkander szó után egy személynév is olvasható.

Az a legdöbbenetesebb, hogy az iskola neve is szerepel a videó címében. Aki egyből a ráklikkelt a videóra, biztosan meglepődött, de az, aki iskola honlapjára is, az még inkább.

Ugyanazon iskola diákjai közötti tréfa teljesen megengedett dolog, és nem szabad elítélni. Azonban mégiscsak furcsa, hogy hol játszódik az első kis film, és hogy az "alkotója" már húsz éves, és hogy a videó egyáltalán felkerülhetett az internetre.

Előadás az ELTE ÁJK-on 2010 február 12-én

Részletek később, előadás itt.

Roberto Bolaño két tézise a börtönről

Roberto Bolaño 2666 című könyve 2004-ben jelent meg, a halála után egy évvel. A nemzetközi kritikusok rendkívül lelkesednek a könyvért, és az angol nyelvű fordítás megjelenése óta, 2008 óta, az új évezred első igazi nagyregényének tekintik. Mitagadás, a könyv valóban lebilincselő olvasmány, van benne kábítószer (mexikói drogkartellek), börtön (a Ciudad Juárez városbeli, a valóságban is hírhedt börtön - [a belinkelt youtube videón egy börtönlázadás áldozatainak nevét olvassák fel az anyáknak...]), börtöngeng (a Black Panthers), nyomortelep (az El Chile névre hallgató illegális szemétlerakó, ahol végleges stádiumban lévő rékbetegek és haldokló drogosok élnek) és még sok olyan más téma, ami látszólag nem érinti a börtönblogot. Sokan azt állítják, hogy az egész élet maga le van írva a könyvben. És igen: a rákbeteg Roberto Bolaño többször visszautasította a májtranszplantációt, csakhogy kész legyen a mesterművével.

A könyv egyik főhőse a mexikói Ciudad Juárez (a könyvben Santa Teresa) börtönébe kerül, ahol szinte azonnal meg akarják erőszakolni, de aztán ő győzeldelmeskedik, méghozzá úgy, hogy a támadóját ő maga erőszakolja meg. Szert tesz két zárkatársra, akik mindketten brutális állatok, de a börtönben fenemód életképesek. Aztán a hősünk végignézi két fiatalkorú bűnöző módszeres kivégzését, aminek a lehető legextrémebb része a herék árammal való leégetése. Az egész a személyzet szeme előt zajlik.
Hősünket azzal gyanúsítják, hogy többszáz nőt erőszakolt és ölt meg a város mellett elterülő 21. századi rabszolgaterelepek közelében, a Maquiladoráknál. De a börtönben mindent meg lehet tudni, a bűncselekményekkel kapcsolatban semmi sem maradhat titokban.

Ez Bolaño első tétele: a börtönzaj

Nagyjából a következőképpen írhatjuk le a börtönzaj jelenségét:
1. A börtönben olyan személyek vannak, akik feltehetőleg valamilyen bűncselekményt követtek el.
2. Ezzel párhuzamosan számos olyan személy van odakint, aki még súlyosabb bűncselekményt követett el, de pl. a korrupció vagy az igazságszolgáltatás csődje miatt nem kerül be a börtönbe.
3. A bent lévő személyek azonban rendkívül sok információt visznek be a börtönbe a külvilágból.
4. A hírek a börtönben összegyűlnek, mint a falevelek egy hatalmas kosárban.
5. A hírek darabjait csak egymás mellé kell rakosgatni, hogy kiderüljön az egyes bűncselekményekkel kapcsolatos igazság.
6. A börtönben lévő befolyásos, és mentálisan nem sérült rabok vagy az információ birtokában vannak, vagy össze tudják rakni a híreket, pletykákat. Ideális esetben mindkettőt meg tudják tenni, és akkor összeáll a fejükben a kép.
7. A börtönben mindenki fejében van egy ilyen téves vagy valós kép.
8. A börtönbe került személy számára ez a kép egyre jobban tisztul, minden rab egy idővel összerakhatja a saját történetét (pl. másik rab is mesélhet az ügyben részt vevő nyomozóról, ügyészről, ügyvédről, bíróról, bűnözőkről, maffiákról stb. – és ezt a frissen érkezett rab egy idő után be tudja illeszteni a saját ismereteibe, és tisztábban kezd látni)
9. A börtönzaj a rabok számára érthető, de a hatóságok számára nem. Éppen ezért is zaj.
10. De zaj abban az értelemben is, hogy soha nem bizonyítható, de mégis létezik. Egyfajta szubmergens társadalomtörténet.

A történet legvégén a börtönben lévő egyik főhős édesanyja – aki Hamburg közelében él - immár folyékonyan beszél spanyolul, és a látogatásra sorban álló nők közül az egyik ráismer és megöleli, és azzal köszönti, hogy „a fiúk azok fiúk”, azaz egy anyának mindent meg kell tenni a fiáért, a börtönben meg kell látogatni, akkor is, ha a fiú velejéig rossz, hiszen a fiú az asszony gyermeke. Ekkor mondja ki Bolaño a második börtönnel kapcsolatos gondolatát.

Második tétel: a börtönrém. A börtön rettenetes, borzasztó. Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy hozzászoktál, olyan mintha rajtakapnál valakit.

Ez a tétel úgy fogalmazható át, hogy a börtönben tényleg nincsen titok, minden megfejtődik, azonban egyre újabb és újabb szörnyű titkok kerülnek a felszínre. Azaz ismét: a társadalom egésze ott van a börtönben, oda csapódik be az igazi gonosz, mint valamilyen roppant meteroit.

A börtön megközelítése moralizálás nélkül - egy konferencia tapasztalatai

Vajon hány szakmabeli tudná megmondani, hogy mit jelent ez a börtönfirka???

A rabok nyomorognak. Szinte természetes, hogy a börtönnel foglalkozó civilek, újságírók és kutatók velemilyen szempontból javítani akarják a fogvatartottak sorsát. Ez így gyönyörű, azonban számos helyen tapasztalnom kell, hogy azért akarják javítani a fogvatartottak sorsát, mert a rabok velejükig rosszak. Értékítélettel közelítenek a probléma felé, képtelenek arra, hogy a rabok helyzetét jelenségszinten közelítsék meg.

Ebből a szempontból nagyon pozitív tapasztalatom van a kábítószer-szakma börtön felé közelítésével kapcsolatban. Persze talán túlsúlyban vannak azok a kábítószerügyi szervezetek is, akik a kábítószer-problémára ugyanúgy tekintenek, mint ahogy az imént leírt fogvatartotti nyomorra. A drogos és a bűnöző erkölcsileg egyaránt elítélendő, szerintük. Azonban létezik pár civil szervezet, amely teljesen más alapon közelít a problémához.

Összehangolt és alapos módon közelíti meg drogproblémát, és szinte törvényszerű, hogy a börtöngondok is a látószögébe kerülnek egy ilyen civil szervezetnek. Legelőször talán a drogosok börtönélményeivel találkoztak, és aztán kialakították az álláspontjukat a börtönbeli drogügyi ártalomcsökkentésről, és annak buktatóiról. A börtönnel kapcsolatban komprehenzív cselekvési tervet fogalmaztak meg, és talán rájöttek, hogy a drogok átdefiniálták a börtönt. Jelenségszinten és szervezetileg is. Teljesen más a mai börtön, mint húsz évvel ezelőtt.

A kábítószer-probléma erélyessége miatt a börtönnel kapcsolatban egy merőben új hangot lehet hallani, ha az ember csak egy kicsit figyel.