Jock Young alaptézisei 4. - A decentráltság

Jock Young decentráltság tétele szerint, a bűnüldözési igazságszolgáltatási rendszer nem a bűnözés elleni harc frontvonalán helyezkedik el, hanem a jóval nagyobb kiterjedésű társadalmi kontroll rendszerének kisebb része, ezért a civil társadalom informális (avagy immanens) normáitól függ.

Alapvető tétel ez, azt is jelenti például, hogy nem csak a börtön az, ami elzárja a fogvatartottat a társadalomtól, hanem mondjuk a szegregált oktatás is. Másik példa, hogy nem csak a rendőrség üldözi az úgymond bűnözőket, hanem számos olyan társadalmi folyamat áll a háttérben, ami először a profi bűnözők markába, majd a rendőrség védelme alá tereli a deviáns személyeket. Maradva ennél a példánál: a hajléktalan koldusok állítólag egy maffia irányítása alatt állnak, és tejelniük kell a nagyfőnöknek. A hajléktalanságnak olyan társadalmi okai vannak, mint a munkanélküliség, a gazdasági válság, a társadalmi krízis, a szociális háló lyukai, a szociális munka morálja, a köztisztaság, a közterületek használata, a hétköznapi társadalmi interakciók általános jellege (elmegyünk a földön fekvő ember mellett), és még sorolhatnánk.

Példa lehet az igazságszolgáltatás nem-frontvonalbeliségére a tűcsere-szolgáltatók tevékenysége, hiszen ki más lenne a frontvonalban, ha nem a narkógettóban is munkát vállaló segítő?

A fenti falfirkán is számos példát láthatunk a társadalmi immanens kirekesztésre. Ilyen a szleng használata. A tolvajnyelv azért is nagyon érdekes, mert a deviáns személy nincs tudatában annak, hogy a szavainak van egy másik, a társadalom szélesebb köreiben elfogadott jelentése is (1), hogy a szavai értelmének az állam is más nyelvi és fenomenológiai alakot ad (2), és - talán ez a legfontosabb -, hogy az általa használt szavak leegyszerűsítik, érthetőbbé teszik a társadalmi valóságot (3).

1. buktam = valaki megbukik egy tantárgyból, valaki felbukik, de a bűnöző életvitelű személy ez alatt még nem is a rendőrségi elfogását érti, hanem a börtönbe kerülését.

2. pitibe, gecibe = hiábavalóságba, a nélkülözésbe, a csóróságba, azaz a szabadságtól való megfosztottságba

3. tököl = ez a szó azt jelenti, hogy a személy fiatalkorúként került először börtönbe. Erről a jelenségről könyvtárnyi szakirodalom szól, a tudósok, vagy akár a bloggerek is csűrik-csavarják a szavakat, cikkeket írnak, de nem értik meg a "tököl" szó igazi jelentését, csak kapisgálják valamelyest.

A képen láhatjuk a popkultúra mindent befogadó jeleit (2Pac, West Side), és azt, hogy a fogvatartott ezzel etnikai szinten azonosul (a Raffael gyakori roma név), de tudni kell azt is, hogy a popkultúra elfogadó hozzáállása mögött és mellett mély társadalmi elutasítás áll. (Vájtfülűeknek: R. K. Merton tanai a strukturális elutasításról).

Jock Young alaptézisei 3. - A bűnözés eredete

"Tiszta koporsó ez a hely, így még nem recsegtem, mint most, pedig voltam már fogdán." - állítja magáról az a személy, aki egy magyar - egyébként használaton kívüli - börtönépület fogdájában töltött valaha pár napot. A bereccsenés avagy recsegés ugyanaz, mint a bekattanás vagy kiakadás, csak valahogy mégis arra utal a speciális elnevezés, hogy az illető folyamatosan kiakadás állapotában van, és azért "recseg". Általános értelemben a rabok a "recsegés" szót talán a hipervigilanciára értik, amikor az ember vegetatív szinten produkál tüneteket a stressz miatt, és rendkívül éberen figyel, szinte minden helyről veszélyt észlel. (Erre sajnos a hazai és a svéd börtönökben a leggyakoribb, rosszul alkalmazott ön-gyógyszerezés a benzodiazepin visszaélés.) Talán ahhoz lehetne hasonlítani, ha egy teljesen kezdő sielőt egy hegycsúcsra tennénk, ahonnan csak fekete, azaz a legnehezebb pályán jöhetne le. Persze a rabok a fogdán (a fegyelmi elkülönítő helyiségben) leginkább azon agyalnak, hogy mi vezetett el eddig, milyen körülmények és történések kellettek ahhoz, hogy a jelen állapotukba kerüljenek.

Jock Young szerint erre a kérdésre nincsen válasz. A bűnözés eredete tézisében azt állítja, hogy a bűnözésnek nincsen eredettana, mert ugyanaz a cselekedet teljesen más körülmények között máshol is létrejöhet. Egy sorozatgyilkos például lehet egy pszichopata szörnyeteg is, ahogy azt a filmekben árbrázolják, de egyes országokban ugyanígy gondolhatnak a bombát kidobó repülőgépek pilótáira is.

Ilyen szempontból J. Young tehát vitába szállna azzal az állítással, hogy valaki a cigány származása miatt lett bűnöző, de azzal az állítással is, hogy valaki a társas közegben tanulta meg, hogy hogyan kell bűnözni.

Kábítószerügyi szempontból is érdekes ez a tézis, hiszen tudjuk, hogy a kannabisz használata egyes hindu vallási rituálék része, a világ már részeiben pedig büntetendő.

Jock Young alaptézisei 2. Súlyosság

A börtönben eltorzul a külvilág, ahogy ez a Magyarország térkép is mutatja, de ehhez képest vajon a külvilág mennyire torz valójában?

Súlyosság

J. Young szerint a bűnözés a társadalmi berendezkedés (struktúra) eredménye, és a hatalommal bírók bűncselekményei sokkal súlyosabb következményekkel járnak, mint a szegények által elkövetett bűncselekmények.

Többség által okozott társadalmi kár 100 millió, kisebbségi kár 1 millió

Egy közlekedési vállalatnál kifizetett végkielégítések körüli botrányok társadalmi kára százszor annyi, mint egy falopásos bűncselekmény által okozott kár. A falopás esetében a hasznon körülbelül ezerszer annyi ember osztozott, mint a végkielégítéseknél. Szinte biztos azonban, hogy a fatolvajok fognak börtönbe kerülni. A kábítószerrel kapcsolatban ugyanezt mondhatjuk el: nagyobb anyagi haszonnal járó kábítószer-bűncselekmény akár terrorizmushoz is köthető pénzmosáshoz kapcsolódhat, míg a kisebb súlyú rekreációs drogfogyasztás már-már elfogadott.

Jock Young alaptézisei 1. Önbeteljesülés

Jock Young talán a leghíresebb angol társadalomkritikus kriminológus. Télvíz idején a PhD munkám felé fordulok, és olvasgatom a cikkeit, de a blogra szándékozom feltenni néhány alaptézisét - amelyeket nem én találtam ki, de talán némi magyarázatot a börtönnel vagy a droggal kapcsolatban fűzök hozzájuk.

Az önbeteljesülés

Jock Young szerint a bűnözésről alkotott illúziók és sztereotípiák a vélekedések következtében valóra válhatnak, és önbetelejesítő jóslatokként működhetnek.

Nincs ebben a tézisben semmi új, hiszen a szociálpszichológia és a szociológia már régen foglalkozik az önbetelejestő jóslatok problémájával. Hogy miért lehet ez probléma? Elég a cigánybűnözés-paradigmára gondolni. Amit nagyon mondunk, az úgyis úgy lesz. Vigyázni kell a szavakkal, és a kutatási eredmények publikációjával is, az eredmények közlésével és magyarázatával is. A legnagyobb baj a félremagyarázással van, ami alig különbözik a demagógiától. Sokan mondják például, hogy a cigányok felül vannak reprezentálva a magyar börtönökben, mert sokkal jobban hajlamosak a bűnözésre, mint a magyarok. Az ilyen kijelentést tevők nem is értik, hogy miről beszélnek. Persze a későbbiekben J. Youngtól erre is magyarázatot kapunk (és olvashattunk sokat erről a témáról ezen a blogon is...). A bűnözés mint hajlam ideológiája, nagyon hasonlít az eugenika elvére, ami nagyon vészterhes, mert a hitleri Németország egyik vezérelve volt. A droggal kapcsolatos tévhitek közül talán a kapu-drog elmélet szerepelhetne itt iskolapéldaként.

KV: Intézményesült stigmatizáló rendszer a hetvenes évek magyar börtöneiben

Hazánkban már a hetvenes évek végétől kivonták a forgalomból a csíkos rabruhát. A lenti képeken a fogvatartottak ilyen formaruhában láthatók. A ruházati stigmatizáció mellett a fogvatartottak osztályozása szinte csak a biztonsági szempontból történt meg. Az SZ betű szökést jelentett, az Ö önveszélyességet, míg a T támadót. Mint lentebb látható, voltak olyan fogvatartottak, akikre több ilyen címkét is ragasztottak. Az a fogvatartott, ki SZ, T vagy Ö betűt kapott az anyagába, KV-s lett, azaz különösen veszélyes.
Én magam is hallottam olyan fogvatartotti kijelentést, hogy "megint bebuktam, az asszony meg megcsalt, bennem volt az ideg rendesen, bereccsentem, behúztam, és rám tették a KV-t.". Ez azt jelenti, hogy a fogvatartott ismét bekerült az intézetbe, az asszony megcsalta, ideges volt, kikészült, felvágta az ereit, és ezért Ö-ként KV-snek minősítették, ami minden egyéb végrehajtási rezsimbe való kerülését megnehezítette, ugyanis ez volt akkoriban a hivatalosan megállapított börtönkasztok legalja.

KV-s minősítés a kilencvenes évek elejétől nincs a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben. Ezt megelőzően a fogvatartottak személyi lapjára piros betűkkel írták fel, hogy pl. "KV SZ-T", azaz különösen veszélyes. szökésre hajlamos és támadó.

Jellemző ez az akkori börtönstruktúra individuális beállítódására is, azaz a fogvatartott önmaga egyedül is létezni képes személy volt a rendszerváltás előtti börtönökben. Manapság már a rabok elsősorban valamilyen informális fogvatartotti csoport részekén definiálják magukat, nem mondjuk KV-sként.

Úgy tűnik tehát, hogy a stigmatizáció és a gengesedés egymással ellentétes előjelű folyamat a börtön valóságában.

Szóbeli magyarázat 5 börtönfirkához

Hanganyag az egyik legfontosabb devianciaelméletről

Némileg megújítottam a Chicagoi Iskoláról szóló részt a blogomban, egy hanganyaggal egészítettem ki.

Üzenet a jövőbe, és üzenet egy másik világba

Köszönet a fenti képért kedves barátomnak, Obermayer Attilának, aki ezt a fotót egy magyar börtön padlásán készítette. A legrégebbi évszám, amit ki tudok venni a képen 1919, azaz egy kilencven éves falfirka valamilyen Péter nevű személytől, aki "Csókol" valakit, azaz üzen valakinek, talán a szerelmének, aki szinte biztosan nem olvashatta el ezt az írást. Érdekes, hogy ez az írás, most itt jelenik meg a weben, ország-világ szeme láttára. Vajon tudhatta-e az írás készítője, hogy a műve kilencven évvel később ilyen sorsra jut? Volt-e elképzelése erről a világról, amelyben mi élünk? Az üzenete valószinűleg nem találta meg az igazi címzettet, és jóval több ember olvasta el, mint azt a szerző gondolhatta volna. És nem is itt a weben olvasták el többen, hanem az a rengeteg személy, aki felülírta ezt a frikát, hiszen lehet látni az 1974-es évszámot is bevésve a falon.

Vajon mi a célja annak, hogy az elítéltek talán évente egyszer egy-egy falfirkával demonstrálják ezen a végképp eldugott helyen, hogy léteznek, és érzelmeik vannak? Fogvatartott ezen a helyen szökéskor és az esetleg felújítási munkák során tartózkodik, máskor szinte egyáltalán nem. A szökés rendkívüli és egyben ritka esemény. Valószínűleg egyik firka sem éppen a szökéskor keletkezett (bár hasonló jellegű firka is van a birtokomban ugyanerről a helyről), hanem talán pakoláskor, rakodáskor, amikor a felügyelet éppen nem volt jelen. A padláson ezek az emlékek azért maradnak meg ilyen sokáig, mert oda ritkán mennek az emberek, sötét van, és nem nagyon figyelnek az ilyen jelenségekre, vagy mégis?